"Meg-e tanultad a leckét?"

- Meg-e tanultad a leckét? – ezt kérdezte! Meg-e tanultad!

Kis barátját, padtársát idézte szörnyülködve az akkor 8 éves fiam.  

- Hogy beszélhet a Bálint ilyen rosszul? – méltatlankodott.

- Biztos nem tanulta meg, mi a helyes – válaszoltam.

- Én se tanultam ezt – vágta rá a fiam - mégis tudom!

- Talán azért, mert te sokat olvasol – magyaráztam, hozzátéve: No meg mi se hibázzuk ezt el.

- Igen, mert ti is sokat olvastok – nyugtázta.

Ettől kezdve számára is egyértelmű cezúra volt, hogy aki alapvető nyelvhelyességi hibát követ el, az „nem olvasott” ember. Hamar megtanulta azt is, mit jelent az, hogy művelt, és ki az intelligens, később hogy „európai”.

Mindezek mentén pontos határokat tudott húzni. Eszerint intelligens ember nem mondja, hogy olvasnák egy jó könyvet. Soha nem írja le, hogy a legtöbben szívesen fogyasszák a tejet. (Nem a felszólító módról van szó!) Ha hibázik, elismeri és bocsánatot kér. Nem ítélkezik valaki fölött a nemzetisége, vallása, hite, nézetei alapján, és nem lopja el más művét. Ilyen egyszerűek ezek.

Felnőtt a fiam, tanult, okosodott, vizsgázott, megfelelt… és most tanácstalan.

Pedig a „nem európai” és az intelligens közti határvonal számára továbbra sem kérdéses.

- Ennek az embernek be kéne húznia fülét-farkát és eltűnni a közéletből – mormolja, amikor Pásztor Albert volt miskolci rendőrkapitányról beszélgetünk.

Arról, aki cigányozott.

És most mentegetik, mosdatják, magyarázzák. Amikor elhangzott az ominózus mondat, Gyurcsány „hányingert keltőnek” minősítette. Most pedig „rendes” embernek tartja.

Lehet, hogy rendes, de nem „európai”. Mert ilyen mondat intelligens ember szájából nem csúszhat ki! Ahogy a „mondanák egy igazán jót” se! A bizonyítványa intelligenciából elégtelen. Ezen nincs mit magyarázni.

Eörsi Mátyás a minap mégis megpróbálta. Azzal érvelt, hogy annak idején Pásztor valóban hibázott, de mára megtanulta, hogy így nem beszélhet.

Nem adok igazat Eörsinek. Annak az Eörsinek végképp, aki hajdan a liberálisok pártját erősítette.

A liberálisokét, akiknek eszméje szerint minden ember szabad és egyenlő jogokkal rendelkezik.

Pásztor több iskolát is végzett. Mégis, szakemberként, felelős beosztású köztisztviselőként bűnelkövetőket nyilvános sajtótájékoztatón etnikai hovatartozásuk szerint nevezett meg.

Ez nem csupán szakmai hiba. Ez nem rosszul megfogalmazott mondat! Kultúrember ilyenre egyszerűen nem is gondol!

Ahogy kultúrember azon se gondolkozik, mi a múlt idő jele, hogy nem tüsszent a levegőbe és nem köpködi a szotyit! És nem zsidózik, nem buzizik és nem cigányozik. Ez első olvasatban is bűncselekmény, és egyben civilizálatlan is.

Nem európai, na!

Aztán kiderült, hogy Pásztor mégse tanulta meg a leckét. Levelet írt, amiben bocsánatot kért, aztán kijelentette, hogy bizony azért az emberek szerint mégis a cigányok követik el a legtöbb bűncselekményt. Ezen a ponton legyintettem, és félretettem a bűnözési statisztikákat és kriminálszociológiai elemzéseket. Minden hiába.

Pásztort mentegetik a párttársai. Nincs ezen mit csodálkozni.

A szerecsenmosdatásnak nagy hagyományai vannak. Schmitt Pál is a sértettek méltóságával vonult vissza, de orbánia hívei most is „álamfőnek” kijáró tisztelettel hajbókolnak előtte.

Legújabban pedig Semjén Zsolt szakdolgozatáról derült ki, hogy nagy része plagizálás. Keresztény bástyáink lovas védője összeollózott egy diplomamunkát, és most azzal védekezik, hogy miért nem szóltak neki „akkor”. Elképesztő! Ugyan mit kellett volna mondaniuk? Azt, hogy ejnye, Zsoltika, nem szabad ám mástól lopni! ? Európában legalábbis ez nem szokás, de a nemzeti vágta iránya nem arra mutat…

Fiam eltűnődve néz ki az ablakon. Előbb lelkesen mesélte, hogy egy külföldi multicég mesés állásajánlattal, fizetéssel kereste meg. Történt ez épp akkor, amikor felkérték, vezessen ősztől szemináriumokat az egyetemen. Persze ezért semmi egyebet nem ígértek, mint a tanítás lehetőségét.

Biztosan tudom, mit fog választani… Párás tekintettel rám néz, aztán a Mecsek bársonyos domborulataira siklik a tekintete…

Tudom, hogy európai ember akar lenni… Mégpedig itt.

Vajon engedik-e?