Május
13-a, kora délután, ülésezik a parlament. Foghíjas padsorok, ugyan kit érdekelnek
a hozzászólások, a kétharmados szavazógép újra dübörög, sok értelme nincs
szólásra emelkedni, falrahányt borsó. De van azért, akiben működik a lelkiismeret,
a felelősségtudat (micsoda fennkölt szavak ebben a „közegben”), vagy csak
egyszerűen: teszi a dolgát és kritizál, érvel, véleményt mond… Most éppen a
szélsőséges (na ez ide túl finom kifejezés) szóval a kulturálatlan (emelkedjünk
el ettől is), civilizálatlan (ó, ez még választékosabb), akkor legyen: alpári
viselkedésről. A köpködésről. A lámpavasra akasztással fenyegetőző, zászlót
ablakon hajigáló, hazaárulózó, mosdatlan szájú, „jobbfelől” trappoló hőzöngőről.
A képviselő szolid, de határozott szavakkal követeli, hogy kérjenek bocsánatot,
és minden tisztességes embertől azt várja, hogy ítéljék el az efféle nézeteket
és magatartásokat.
Az
illetékes államtitkár „válaszol”. Mondandója annyiban válasz, hogy felelős vezetőként
neki is kötelessége reagálni minderre. Megteszi. Szolidan, határozottan,
keményen fogalmaz, amikor egyetért az interpellálóval, és elhatárolódik a
minősíthetetlen (de, bizony nagyon is minősíthető, lásd alpári) viselkedéstől.
Mindeközben
egy sorral a háta mögött a Jobbikosok vihorásznak, legyintenek, és cinkosan
összekacsintva megvonják a vállukat: Mi közünk
ehhez, a megbírált illető már nem tagja a pártunknak.
Az
államtitkár kicsit feszeng, nyilván hallja maga mögött a sustorgást, de mit
tehetne, végül is ők, a kormánypárt adott zöld utat annak, hogy a náci eszméket
vallók immár legitim politikai erőként vannak jelen „alkotmányos rendben”.
A
hazaárulózás, a zsidózás - kicsit
konszolidáltabb stílusban (ha ide egyáltalán illik ez, hogy „stílusban”) a
nyilvános politika szintjére emelkedett, ahol kezet foghat az ellenség-, és bűnbakkeresés
folyományaként megszületett címkékkel, úgy mint idegenszerű, nemzetellenes, nem
magyar, EU-bérenc, és a többi.
„A
szar visszanyalt, sőt visszaköpött” (Tóta W. A.), de sebaj, majd ennek szellemében
módosítják az alaptörvényt, s akkor a szar is megkeményedik. Mint a gránit.