2013. január 30., szerda

Ha a hülyeség fájna ...


Mi lenne akkor, ha a a hülyeség tényleg fájna? Üvöltenének a magyar gyerekek, vagy csendesen szemlélődve kérdeznék: miről beszél Rózsa néni?

Csúnya bizonyítványt állított ki Hoffmann Rózsa, amikor a következőt mondta Szegeden, a Rókusi Általános Iskolában megrendezett fórumon. 

"Az ember elborzad, hányan nem tudják, mi történt a trianoni országcsonkoláskor, miért beszélnek magyarul Székelyföldön, mi történt '56-ban. Sőt, még egy magyar népdalt sem ismernek!” (…) 
"Eddig hájas, lúdtalpas gyerekeket neveltek"...majd hozzátette, hogy ezentúl máshogy lesz, mivel bevezették a mindennapos testnevelést. 

(Túllendülök azon az egyébként nem elhanyagolható kérdésen, hogy a regnáló hatalom érvelési stílusa kényszeresen a „nemzetiesség”  - szerintem rendkívül eltorzított – elvére vezet vissza mindent, nem nehéz tehát az érzelmekre játszó hívószavakat megtalálni a fenti megnyilatkozásban sem: Trianon, Erdély, '56 és a népdal. Bevett szimbólumai annak, ki a „magyar”. Ha tökkelütött marad is a szépreményű gyerek, legalább a sérelmeket tanulja meg, hogy üvölthesse a focipályán, „mocskos zsidók”, és a vereség után részegen óbégathassa a kocsmában a székely himnuszt.)

Ugorjuk, és vegyük akkor szépen sorjában, amúgy iskolásan a kérdéseinket!

1.Hányan nem tudják? 
2.Mit nem tudnak pontosan? 
3.Mi alapján vonta le ezeket a következtetéseket az államtitkár asszony?
4.Milyen tényeken alapul az a kijelentés, miszerint az iskolai nevelés az oka annak, hogy egyre több az elhízott és lúdtalpas gyerek?

Tényleg, mennyire „hülyék” a mai gyerekek? 

Nyilvánvaló, hogy a „bezzeg a mi időnkben ezt is tudni kellett”,  vagy a „régebben ilyen nem volt” és a „hozzátartozik az alapműveltséghez” - féle elvárásokkal nem sokat lehet kezdeni. 
Az érvényes, használható ismeretrendszer – ma ezt kompetencia-alapú tudásnak hívják, ami úgy vélem, „fából spanyolviasz” , mert minden időben az a tudás volt hasznos, ami képessé tette az embereket a „létezésre” - alapvetően csak az adott korhoz viszonyítva értelmezhető igazán. És ezek a „viszonyítások” nem állhatnak meg azon a ponton, hogy felsorolják a valóban létező hiányosságokat, és kizárólag ez alapján szapulni kezdik a diákokat és a bűnbaknak állított pedagógusokat. 

Ki vitatná, hogy a tudatlanság, a műveletlenség bizony jelen lévő probléma. 
Ide biggyesztem azt a kisvideót, ami arról árulkodik  (?) , mennyire tájékozatlanok az ELTE hallgatói (fogalmuk sincs, mi történik azzal a tollal, amit a holdon lépegető űrhajós leejt, vagy mikor volt a második világháború, és ki volt Eötvös Loránd, egyetemük névadója). Kérdés persze, hogy a nem igazán reprezentatív felmérés a valóban fontos tudásról szólt-e?
Vannak viszont olyan mérések, amik eléggé objektívek, sőt országok közötti összehasonlításra is alapot adnak.
Ilyen a PIRLS és a TIMSS - ezek nemzetközileg elfogadott teljesítménymérési rendszerek. 
A 2011-ben végzett vizsgálatok eredményeit az Oktatási Hivatal is közzétette honlapján. Ebből tallózok:

A 4. évfolyamos magyar tanulóknak a szövegértés kapcsán elért eredményei összességében jónak minősíthetők. Előttük végzett 12 ország (köztük Finnország, Egyesült Államok, Dánia), közel azonos szinten teljesített pl. Hollandia, Csehország, Svédország, Németország,  de mögöttük áll Ausztria, Franciaország, Románia, Spanyolország. 
A természettudományokban még ennél is kiemelkedőbbek a magyar gyerekek, ráadásul 2003 óta folyamatos a javulás ezen a területen. Csak hét ország diákjai értek el jobb eredményt, az összes többit megelőzték! Matematikában ennél kicsit gyengébbek a mutatók, de még mindig az átlag fölött vannak.
A magyar 8. osztályosok a korábbi évekhez képest – amikor különösen a természettudományokban a legkiválóbbak között voltak – valamelyest rontottak, de még így is az átlag fölé emelkednek, nagyjából azonos szinten állnak az amerikai, az angol, a szlovén, az izraeli, az ausztrál vagy olasz diákokkal.

Az ugyanebben az időszakban végzett hazai képességvizsgálat azt állapította meg, hogy az előző évek eredményeihez képest szignifikáns változás nem következett be, de természetesen nagy eltérések vannak a tanulók tudásszintje között,  amit döntően meghatároz az iskolatípus, a lakóhely, a családi háttér és sok egyéb körülmény is.

Így válik valamelyest teljessé, reálissá a kép: a mindennapokban tapasztalt súlyos hiányosságok, és a kutatások során feltárt problémák mellett a kétségtelenül jó eredményeket se volna szabad elfelejteni. Ugyanis épp ez utóbbiak jelenthetnék az egyik támpontot a továbblépéshez. Persze a „butaság hírértéke” nyilván nagyobb, lehet hüledezni, és fejcsóválgatva másokra mutogatni. No és újfent elterelni a figyelmet arról a kerettantervről, ami sok szakember szerint visszalépés, mégpedig egy diktatorikus rendszerre jellemző merev, felülről vezérelt, a tanári autonómiát erőteljesen csorbító oktatási rendszer irányába.

Mi több, az ilyen felszínes értékelés a pedagógusok munkáját is kétségbe vonja! Akik nem átallottak hájas, és lúdtalpas gyerekeket nevelni. 

Ui: Kezdődik a maszatolás! Hoffmann nem is azt mondta, hanem - a delmagyar.hu szerint - inkább úgy fogalmazott, hogy "a mai fiatalok 50 százaléka beteg. Ha nem akarjuk, hogy tovább romoljon egészségi állapotuk, és hájasok, lúdtalpasok legyenek, rá kell bírni őket a mozgásra.” 
Mi az, hogy „inkább” úgy fogalmazott? Elhangzott egy kijelentés, aminek az üzenete egyértelmű volt, és nem „inkább”! Persze lehet „átfogalmazni” - utólag. Lesz is, aki elhiszi. Elhiszi?
Nem kiabálok, pedig fáj … Az otromba hülyeség fáj, főleg, ha államtitkári fórumon terjed. Influenza ellen beoltattam magam, de az ide kevés lesz ...






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése